A Melanochromis nemzetség fajainak nagyobbik része az őket kutatók között egyértelmű a csoportba sorolás szempontjából, de többen közülük megosztják a tudósok véleményét. 1983-ban Anthony J. Ribbink a M. joanjohnsonae-t és a M. labrosust a genuson kívülre helyezte, Ad Konings szerint viszont egyértelműen a Melanochromisok között a helyük. A jelenleg a nemzetségbe sorolt fajok kétharmada, a Melanopterus fajcsoport tagjait is beleértve, az egykori definícióban szereplő jellegzetes színezetet mutatja, miszerint a nőstényeknek világos alapszínű testén két sötét vízszintes csík, a hímekén ezek a csíkok világoskékek vagy fehérek, testük sötétkék, vagy fekete. A többi Ad Konings alapján idesorolt faj azért kerül bele a felsorolásba, mert szerinte a Tawil által 2002-ben a Pseudotropheusokhoz történő átvezetés nem indokolt.
A Melanochromis parallelus a görgetegzóna lakója, szexuál dichromatizmusuk kifejezett. Mindenevő táplálkozásúak, elsősorban algákat fogyasztanak, apró gerincteleneket, planktont. Van egy érdekes szokásuk, amit a Malawi-tóban sikerült megfigyelni. Az esős évszak után, ami sok fajnak kiemelkedő szaporodási időszaka, jelentősen megnő az ívási vetélkedések következtében a sebesülések száma. A harcokban legyengült, megsebesült halak úszóin, testén gombák, paraziták telepednek meg. A M. parallelus kifejlett hím egyedeit többször figyelték meg, hogy tisztogatja a nagyobb testű Haplochromisok testét, megszabadítják az élősködőktől őket. A nagyobb halak jellegzetes testtartást vesznek fel, amikor "kérik" a segítséget, nagyjából függőlegesen, fejjel felfelé helyezkednek el. A segítő nagyjából egy perc alatt végez, lecsipkedi a gombás úszóvégeket, kiszedik a parazitákat. Habár ez fájdalommal jár, mégsem esik bántódásuk, a szolgáltatás végén mindenki megy tovább a dolgára. Egyszer egy fiatal M. auratus hímet is sikerült ilyen tevékenység közben megfigyelni. Ami még érdekesebb, hogy a M. lepidiadaptes (béltartalom vizsgálata szerint rendszeresen fogyaszt pikkelyeket) tisztogatás közben szedi le a pikkelyeket a szolgáltatásra érkezőkről, külsőleg pedig a M. parallelust utánozza.
 |
| M. parallelus hím |
 |
| M. parallelus nőstény |
A M. heterochromis színezetében nagyon hasonlít a M. parallelusra, ezért feltételezhetnénk, hogy hímjeik között versenyhelyzet alakulhat ki, de szerencsére, habár élőhelyük nagyjából megegyezik, populációik sűrűsége nincs akkora, hogy ez gondot jelenthessen.
A mumbo-szigeti populáció nőstényeinek színezete annyiban eltér a megszokottól, hogy nem fehér, hanem sárgás alapszínűek. Lehetséges, hogy ez a táplálkozási szokásaik eredménye, de könnyen meglehet, hogy a faj sokféleségének eredménye, analóg a más mbunáknál előforduló OB változatokkal.
 |
| M.Heterochromis hím |
 |
| M. heterochromis nőstény |
A M. auratust sokan jól ismerjük, a legelső halak egyike, ami a tóból akváriumi tartásba került. Kevésbé ismert valamivel, hogy van egy alfajként nyilvántartott, szűkebb előfordulási területű, táplálkozási szempontból kevésbé specializálódott alfaj, a M. sp. "auratus elongate".
 |
| M. sp. "auratus elongate" hím |
 |
| M. sp. "auratus elongate" nőstény |
A Melanochromis dialeptos egy ritkábban tartott faj, ami előfordulási területét tekintve átfedésben van a M. auratus-szal, a M. sp. "auratus elongate"-val, a M. heterochromis-szal és a M. simulans-szal egyaránt. Nagyon valószínű, hogy ez az öt "halfaj" a nem túl régi múltban a jelenleginél jóval kisebb differenciáltságot mutatott, az egymástó való eltávolodás oka a táplálékspecializálódás, ami egyértelműen meg is mutatkozik. Ha testalakjukban nem is, de fogaik és garatfogaik között már fellelhető az eltérés.A M. sp. "auratus elongate" és a M. simulans kifejezetten ragadozó életmódra látszik berendezkedni, míg a többiek vegyes táplálkozásúak, illetve növényevők túlnyomórészt.
 |
| M. dialeptos |
 |
| M. sp. "dialeptos blue" |
 |
| M. simulans hím |
|
|
|
|
|
 |
| M. simulans nőstény |
Van egy másik hasonló, négy fajból álló csoport a nemzetségen belül, melyek valamelyes hasonlóságot mutatnak az auratus-csoport tagjaival, maradtak bizonyos mértékű anatómiai egyezéseik. Tudományosan is el vannak különítve egymástól. Nőstényeik az eddigi Melanochromisoktól eltérően egyszínű sárgák, a nagyon halvány citromsárgától az egészen narancsos árnyalatúakig változnak.
A M. johannii-t keleti part egy szakaszán találhatjuk meg Makanjila Point és Chuanga között.
 |
| M. johannii |
A M. interruptus négy jól elkülönülő populációja ismert, a nőstények kifejezetten narancssárga színűek.
A jól ismert Maingano, a M. cyaneorhabdos, aminél a nemek közötti különbségeket első ránézésre lehetetlen felfedezni.
 |
| "Maingano" |
 |
| M. perileucos |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése