2013. február 26., kedd

Lamprologus ocellatus

Lamprologus ocellatus, Oci, Buldog csigasügér. Bármelyiket nevet hallhattuk már, ismerősen csenghet. De vajon miért nem látjuk a kereskedésekben? Amikor nagy ritkán feltűnnek, általában hamar elfogynak. De utána vajon hova lesznek? Miért nem lehet hallani arról, hogy valakinek volna, valaki sikeresen tenyésztené? Miért nincs benne a köztudatban?



Ezeknél az apróságoknál nehéz lenne ideálisabb kezdő sügeresnek, vagy akár kezdő akvaristának való halakat találni. Nem kell azonnal nagy méretekben, több száz literben gondolkozni, nem kell nagy beruházást bevállalni, nem kell a lakást átrendezni, csak kell találni egy sarkot, ahol elfér egy 60x40 centiméter alapterületű kis akvárium.
Kellenek abba az akváriumba kövek, homok ízlés szerint. Leginkább akkor boldogak, ha az a homok illetve a kövek se nem túl világosak, se nem túl sötétek. Valós színeiket csak akkor mutatják meg nekünk, bár viselkedésüket ez nem befolyásolja különösebben. Ami még kell, csigaház. 5-6 centi átmérőjűek az ideálisak, ne bánjunk szűkmarkúan velük, mert ők viszont pazarlóak a felhasználásukkor. Egy 5-6 főből álló állományhoz nyugodtan tegyünk be akár 30-40 házat is.
Igénylik a személyes tér meglétét, nemüktől függetlenül szeretik tartani a 15-20 centis távolságot egymás "lakásától". Emiatt a csigaházakat is csoportokban, kupacokban célszerű elhelyezni, de akár megtehetjük azt is, hogy az egész aljzatot beborítjuk velük. Sügereink majd úgy rendezik, csoportosítják, ahogy nekik tetszik, a felesleget meg nemes egyszerűséggel be fogják temetni.
 Méretükhöz képest nagyon bátrak, életre valóak. Nem ijedeznek a nagyobb halaktól, bátran szembeszállnak velük, nekik mennek csigaházuk, területük védelmének érdekében. Csak komoly fenyegetettség, végszükség esetén vonulnak házuk védelmébe. Azt nem állíthatjuk, hogy kimondottan nagytestű ragadozókkal lehetséges volna társításuk, de Lamprologusok, Neolamprologusok, Altolamprologusok, Julidochromisok között megállják a helyüket.

A hímek 6-7 centisre, a nőstények 4-5 centisre nőnek. A hímek hátúszója nagyobb, felső széle világos sárga.
Oldaluk szürkéskék fémfényű, a méltán népszerű gold változat esetében aranyos-ibolyás színben csillog.

Elhelyezésük lehetséges csak a számukra berendezett akváriumban, erre tökéletes a fentebb említett alapterület. Ebben 7-8 halacskát helyezhetünk el úgy, hogy mindegyikük megtalálhatja a saját területét, komolyabb torzsalkodások nélkül éldegélhetnek benne. A vízoszlopnak nem kell magasnak lennie, halaink a vízfenék közelében élik mindennapjaikat, elegendő a 30-35 centis magasság.

Egy szép példa a csigasügeres akváriumra, habár nem ocellatusok lakják:



Amire kimondottan oda kell figyelni tartásukkor, az a vízminőség. Ez az egyetlen gyengéjük, nem hanyagolhatjuk el a rendszeres vízcseréket, mert a felhalmozódó bomlástermékek jelenlétére legalább annyira érzékenyek, mint a vadászsügerek. Egy elkésett vízcserével könnyen elveszthetjük egész állományunkat.

Táplálkozásukat tekintve nem válogatósak. A természetben rovarokat, apró rákokat, planktont fogyasztanak leginkább, ha akváriumunkban mysis-sel, artémiával, különböző szúnyoglárvákkal, és jó minőségű granulált eleségekkel etetjük őket, meg fogják hálálni a gondoskodást.

Szaporodásuk hasonló életvitelükhöz, a beikrásodott nőstény addig erőszakoskodik a hímmel annak házánál, amíg az kötélnek nem áll. A csigaház belsejébe lerakja az ikrákat, a hím megtermékenyíti azokat, majd továbbáll, a nőstényre hagyva otthonát és keres egy új házat magának, ami megfelelő távolságra helyezkedik el a többiekétől.
A nőstények jó anyák, kitartóan legyezgetik és tisztogatják az ikrákat, ráfekszenek a ház bejáratára, elüldöznek minden arra tévedő halat. A 10-14.  nap környékén várhatjuk az ivadékok kikelését, erre 5-7 nappal el is úsznak. Érthetjük ezt szó szerint, mindenki arra indul el, amerre a feje áll, amikor elhagyja a csigaházat.
Azonnal önállósodnak, megkeresik a maguk kis búvóhelyét. Egy ívásból 25-30, maximum 40 körüli ivadékra lehet számítani. Felnevelésük viszonylag egyszerű, ha rendelkezésünkre áll frissen keltetett artémia, a későbbiekben osztályozott plankton, fagyasztva, vagy élő formában. Egy éves korukra elérhetik a 4-5 centis méretet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése