2012. április 23., hétfő

Berendezés





Sügereink akváriumának esztétikus berendezése, a természetest megközelítő módon. Ennek a feladatnak a megvalósítása érdemel egy kis időráfordítást. Halaink természetes élőhelyein van homok és iszap, vannak kövek, algák, csigaházak. Ezeket különösebben nem variálhatjuk, csak a szépérzékünkön , tehetségünkön, a felhasznált anyagok különlegességén, elrendezésük eredetiségén múlik, mi lesz a végeredmény.
Ha hűek szeretnénk lenni a természethez és azt szeretnénk, hogy ugyanúgy nézzen ki akváriumunk, mintha az mondjuk a görgetegzóna egy darabkája lenne, akkor mit is kapnánk? Egy akváriumot, mely össztérfogatának fele-kétharmada nagyméretű kövekből adódik. Ilyen helyen valószínűleg jól éreznék magukat a halak, mindenkinek meglenne a maga kis területe, de igen keveset látnánk belőlük, és elég nehezen kezelhető lenne akváriumunk.
Ezért olyan kompromisszumot kell találnunk, ami látványos, de kellőképpen tagolja az akvárium területét minden dimenzióban. A dimenziók megfelelő kihasználása egy jól sikerült, megfelelően tagolt háttérrel sokkal sikeresebb lehet. Ezeknek a háttereknek az elkészítése nem túl bonyolult, de időigényes feladat. Amire szükségünk lesz hozzá, az attól függ, milyen alapra szeretnénk dolgozni.
A hungarocell alapú háttérhez kell hungarocell, amit beszerezhetünk bármelyik tüzépen, barkácsboltban. Ha már itt vagyunk, vegyünk a felerősítését megkönnyítő, direkt erre a célra készített hálót is, vegyünk még akváriumragasztót, fehér cementet, nekünk tetsző színű oxidfestékeket, barnát, feketét, zöldet, vöröset. Akváriumunkat hátoldalára fektetjük, levágjuk a méreteivel megegyező hálódarabot. Ez a felhelyezés megkönnyítése miatt valamilyen szinten ragadni fog az üveghez, de az itt használatos ragasztó nem okoz semmilyen problémát halainknak. Ezután a háló területére akváriumragasztót nyomunk, ráhelyezzük a hungarocell-lapot, majd utána szintén akváriumragasztóval mindenfelé kisebb-nagyobb hungarocell darabokat helyezünk fel, mintegy térbeliesítve azt. Majd kést veszünk magunkhoz, amivel faraghatjuk, alakíthatjuk tetszés szerint. Ha kész a faragás, bekeverjük a betont tejföl sűrűségűre, színezzük oxidfestékkel nekünk tetszőre és ecsettel pár milliméteres rétegben a felületre visszük. Akváriumunkat fektetve hagyjuk, egy-két napig locsoljuk, hogy ne repedezzen össze a művünk, utána feltölthetjük.
Másik jól bevált lehetőség a cement és a perlit megközelítőleg1:3 arányú keveréke, melyet megfelelő mennyiségű vízzel keverve egy jól formázható anyagként hordhatunk fel a hátoldalra, abban mélyedéseket, domborulatokat alakítva ki. Ennek száradása után szintén színezett fehér cement réteget hordunk fel, tetszés szerint variálva, keverve a színeket.
 Hátterünk felületét természetes anyagokkal, homokkal, kövekkel is természetesebbé tehetjük, ilyenkor színezékekre nincs szükség törvényszerűen, akár az egész felületet is beszórhatjuk kvarchomokkal, természetesen száradás előtt.

Háttér elhelyezése nem feltétlenül szükséges minden esetben, sőt egyes esetekben kerülendő is lehet. Alapvetően nem rossz dolog, de olyan fajoknál, amik a talaj közelében mozognak, mint a csigasügerek legtöbbje, funkciója csak a halak biztonságérzetének növelésére korlátozódik, kihasználni nem fogják azt.
A csigasügerek akváriumába finom kvarchomokból kell 4-5 centiméter, megfelelő méretű csigaházból minél több, és pár darab nagyobb kő, ami segít a horizontális tagolásban, territóriumok létrehozásában. Kistestű fajoknak elegendő az éti csiga háza, nagyobbak előszeretettel fogadják az achátcsiga vagy a bíborcsiga házát.
Jennifer O. Reynolds

 Kövek közé, barlangokba ikrázó fajoknál, mint a Neolamprologus fajok nagy része, már kimondottan hasznos dolog lehet egy jól tagolt háttér kialakítása. Teljes mértékben ki tudják használni, ha barlangokat építünk bele, ívóhelyként is választhatják. Több faj, mint például a Neolamprologus cylindricus is, megfelelő háttér nélkül nem mutatja valódi színeit. Aljzatnak itt is finom homokot válasszunk, kövekből nagyobbacska méretűeket érdemes egymásra halmozni több kupacban, így kialakítva az ívóhelyeket. Ugyanilyen berendezésű akváriumok tökéletesen megfelelnek a Malawi-tó mbuna sügereinek is.
 
Jennifer O. Reynolds
A homoksügerek egyáltalán nem ragaszkodnak háttérhez, nagy alapterületre és mély homokra annál inkább igényt tartanak. Hímjeik fészekgödreiket, ahová nőstényeiket ívni csalogatják, homokból építik fel, elég nagy mennyiségeket megmozgatva építkezés közben. Természetes élőhelyükön nagyobb fajaik akár egyharmad köbméter homokot is átmozgatnak kúpjaik létrehozásakor.

Jennifer O. Reynolds
Nyílt vízi élőhelyek sügereinek nagy alapterületű akváriumokat válasszunk. Ezeknél a fajoknál, bármelyik tóból is származzanak, a háttér szerepe elhanyagolható, esetleg ívás közben van kisebb szerepe, de ez sem jellemző. Finom homokot, elszórtan köveket helyezzünk az aljzatra. Legtöbbjük békés természetű, a kisebb termetű fajok nagy része kifejezetten csapathal.

Jennifer O. Reynolds
Meg kell említeni, hogy nagytestű fajok esetében, ha ragaszkodunk háttérhez, legyünk óvatosak kialakításakor. Nem célszerű különösebben térbeliesíteni, sőt, legjobban akkor járunk el, ha teljesen egy síkban tartjuk. Gondoljunk csak bele, ha valamitől megriadnak, vagy a rangsorban alárendeltebb egyednek hirtelen menekülnie kell, milyen komoly sérüléseket okozhatnának maguknak, ha nekiütköznének kiszögelléseiknek.

Jennifer O. Reynolds




Következő alkalommal táplálkozásról, ahhoz  való alkalmazkodásról lesz szó.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése