2014. november 30., vasárnap

Ritkán tartott Lamprologusok

A most következő fajokat kevesen tartják akváriumban, kevesen is ismerik őket sajnos. Ennek oka többféle is lehet, vagy ritkaságuk, beszerezhetetlenségük, vagy bonyolult tartásuk, magasabb felszereltség-igényük, magasabb fokú agresszivitásuk, vagy csak nem elég színesek, érdekesek. Vagy az összes egyben.
A lista nem teljes. Lesz még egy bejegyzés, ami velük foglalkozik, a kisebb testű fajaikkal.

A Lamprologus callipterus a legnagyobb termetű fajok egyike, mely csigaházba ikrázik, már ami a hímjeit illeti. A hímek úgy szereznek maguknak háremet, hogy ellopják, vagy elrabolják a nőstényeket más, óvatlanabb vagy gyengébb hímektől, tehát elég nagynak kell lenniük hozzá, hogy szájukban el bírják vinni a csigaházat a nősténnyel együtt. A nőstényeknek viszont elég kicsinek kell lenniük ahhoz, hogy beférjenek a csigaházba, ezért 5-6 centiméteresre nőnek, a hímek viszont nagyjából ennek a háromszorosát érik el kifejlett korukban. A természetben a görgetegzóna és a nyílt mederszakaszok határán élnek, a hímek a vagy természetes mélyedésekbe gyűjtik a csigaházakat a nőstényekkel, vagy maguk hordják el a homokot.

Akváriumuknak nagynak kell lennie, 500-600 literesnek, nagy alapterületűnek, sziklákkal tagoltnak, hogy esetleg több hím is elférjen benne egymás zavarása nélkül. Lehet ennél kisebb medencében is gondolkodnunk, de akkor egy hím öt-hat nősténnyel a megfelelő felállás. Ami még fontos, hogy megfelelő méretű csigaházat kapjanak. Érdekes megfigyelés, hogy az alacsonyabb rendű hímek is részt vesznek a szaporodásban. Ez kétféle módon lehetséges. Egyik hogy a domináns hím akár pár másodpercnyi távollétében a közelben lesben álló hím villámgyorsan beúszik és a csigaházakba engedi a hímivarsejtjeit. Ami érdekesebb, hogy vannak törpe termetű, a nőstények színezetét felöltő, csigaházakban élő hímek, amik olyannyira megtévesztőek, hogy a hím viszi be saját konkurensét a háremébe.

A faj ragadozó természetű, fiatal hímjeik bandában járva fosztogatják a többi sügér ivadékait. Akváriumban ragadozó sügéreknek gyártott tápokkal, fagyasztott eleségekkel etessük őket.

Lamprologus callipterus



A Lamprologus congoensis a Kongó-folyó vad, gyors folyású, zúgókkal teli felső szakaszán honos halfaj. Ennek megfelelően alakult testfelépítése is, megnagyobbodott, erős sugarú mellúszói elvékonyodott teste, nagy farokúszója mind segíti haladását az erős áramlásban. Jót teszünk vele, ha akváriumát is igazítjuk élőhelyéhez. Durvább szemcseméretű, kavicsos aljzatot terítsünk, sziklákból épített barlangokat alakítsunk ki, kifejezetten erős áramlással. Érdemes nagy alapterületű, hosszú medencét készíttetni nekik, hogy mindenkinek meglehessen a helye. Nehézkes társítani, elég kemény területvédő magatartása, viszonylag nagy testméretei (hímek 14-15, nőstények 8-10 cm) és az erős áramlás miatt. Sügérfélékkel semmiképp nem éri meg kísérletezni a tapasztalatok szerint. A Kongó-folyóban élő harcsa- és márnafajok jó választásnak tűnnek.
Táplálkozását tekintve nem válogatós, fagyasztott és száraz eleségeket tekintve is bátran etethetjük.
A sziklák alkotta üregekbe, barlangokba ívnak, a lamprologusoktól megszokott módon a nőstény az ikrákat, majd az ivadékokat, a hím a nőstényt és a területet felügyeli.
Érdekes halak, de ne várjunk tőlük túl sok tevékenykedést. Leginkább az aljzaton fekszenek, ha mégis közlekedésre adják fejüket, akkor inkább "szökdécselnek" mint úsznak.

Lamprologus congoensis

A Lamprologus lemairii nagytestű, ragadozó halfaj. 25 centisre nő, a természetben halakat eszik. Fogságban szaporodásáról nincs információnk, tartására hasonló nagytestű halakkal ritka példa előfordul. Gibberosákkal, Frontosákkal, Bentochromisokkal társíthatók, etetésük is megegyező. A természetben üregekbe ikráznak, a nemek között nincs nincs szemmel látható különbség.

Lamprologus lemairii

A Kongó a világ legmélyebb vizű folyója, egyes szakaszain 230 méter mély szurdokban hömpölyög. Ezeknek a mély szakaszoknak a lakója a Lamprologus lethops. Pigmentáció nélküli, szeme erőteljesen visszafejlődött, csak fényérzékelésre képes. Ezekről a szakaszokról más harcsa- és angolnafajokat is gyűjtöttek be, melyek ugyanígy alkalmazkodtak az extrém körülményekhez. Első élő példányát 2011-ben sikerült felhozni a mély, sötét vízből. Akváriumi tartásáról nem találtam hiteles adatot.

Lamprologus lethops

A Lamprologus mocquardi és a Lamprologus tigripictilis szintén a Kongó lakója, széles elterjedésű faj. Tartásuk, életmódjuk nagyban hasonló a L. congoensiséhez, a jelentős különbség a L mocquardi táplálkozása, mert kifejezetten ragadozó. Mindkét faj 12-15 centiméteresre nő és sziklaüregekbe ívva szaporodik.

Lamprologus mocquardi


Lamprologus tigripictilis


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése