Coptodon

A Coptodon nemzetség tagjai egy faj kivételével, mely a Közel-keleten is honos, Afrika őslakói. A Tilapiafélék közé sorolták őket 2013-ig, amikor is Dunz fejlődéstörténeti rendszertani vizsgálatai rámutattak, hogy a küllemi egyezőségek, hasonlóságok ellenére ez nem maradhat így.

C. camerunensis

A kutatások eredményeként (elég sokan kutatják az afrikai élőhelyek sügereit, genetikai szempontból is nagyon komoly kihívás) a nemzetség jelenleg 31 fajt számlál, de várhatóan ez a szám még nőni fog az elkövetkező években.

Coptodon sp. mamfé

Miért különösen érdekesek ezek a halak? Azért, mert legtöbbjük elterjedtsége szűkebb élőhelyekre korlátozódik, kisebb folyókra, tavakra.
Ráadásul több olyan faj is van, amelyik csak és kizárólagosan egy adott vízben található meg. Ekkor jön még az is, hogy az adott vidéken élő emberek legtöbbjének az állati eredetű táplálékhoz való hozzájutás jórészt ezen vizek halállományának halászatából lehetséges.
Lehetséges ennél még rosszabb is, az esetleges környezetszennyező tevékenység könnyen a végét jelentheti ezeknek a kis kiterjedésű élőhelyeknek.
Ami pedig az egyik lehető legrosszabb, ha olyan, emberi tevékenységtől és akarattól független, kiszámíthatatlan dolog veszélyezteti fajok fennmaradását, mint például a vulkáni tevékenység.
Mert ilyenről is beszámolhatunk, Kamerunban nem is egyedi esetként. Az egyik legkisebb, legveszélyeztetettebb élőhely, a Bermin-tó esetében is pont erről van szó. Ez a tó egy krátertó Kamerun délnyugati részén, ahol az ember környezetszennyezése, az eutrofizálódás és a szedimentáció mellett maga a vulkáni utóműködés is jelentősen ront a helyzeten. Folyamatosan szén-dioxid gáz oldódik be a tófenékből, ami komoly mértékben savasítja a vizet.
Kilenc endemikus Coptodon faj él ebben a vízben, ez a tó kicsiny volta miatt egyedülállóan ritka, különleges helyzet. A kilenc faj: (C. bakossiorum, C. bemini, C. bythobates, C. flava, C. gutturosa, C. imbriferna, C. snyderae, C. spongotroktis, C. thysi)

Coptodon thysi

Coptodon bakossorium

Coptodon gutturosa

Coptodon snyderae

Coptodon flava

Pont ilyen helyzetben van a Barombi Koto tó is, az itt élő halfajok közül csak egy tartozik a Coptodon nemzetségbe, a Coptodon kottae.

 Szintén elmondható ez az Ejagham-tóról, az ott élő Coptodonok a következőek: Coptodon deckerti, C. ejagham, C. fusiforme, C. nigrans


Élőhelyeiken a víz lágyabb, mint az eddig megismert afrikai élőhelyeken, GH-4 ,pH-ja 7-7.5 körüli. A vízhőmérséklet 24-28 °C között alakul. Táplálkozásukat tekintve elsősorban rovarevők, alacsonyabb rendű rákokat, rovarokat, állati planktont fogyasztanak.

Szaporodásuk a legtöbb Tilápiaféléhez hasonlóan zajlik. Ikráikat bármilyen szilárdabb felületre lerakják, amit előtte gondosan áttakarítanak. Az ikrákat a pár együtt őrzi, az ivadékokat sokáig együtt terelgeti.

A kutatók, a helyi emberek és a kormányok között tárgyalások folynak fajmentő programok létrehozásáról, ezek nyilván nem egyszerűek a helyzet ismeretében. Sajnos nem egy példa van arra, hogy egy faj végképp eltűnik a természetből. Ami egy kisebb testű hal esetében biztató lehet, hogy a világ akváriumaiban rengeteg liter víz lehet a megsegítésükre. Lelkes tenyésztők százai, ezrei vehetnek részt világszerte fajok megmentésében, bízva abban, hogy előbb-utóbb sor kerülhet a természetes élőhelyük rehabilitációjára és visszakerülhetnek eredeti, jól megérdemelt közegükbe.