Szűréstechnika

Erről a témáról már nagyon sokan, nagyon sokat írtak, de sosem elég belőle, ráadásul mindig vannak, lesznek újabb ötletek a minél jobb hatásfokú szűrés létrehozásához. Egészséges, jó víz, életerős halak jó szűrés nélkül nincsenek.
A jó szűrés egyszerre több dolgot is megvalósít.
Először is a szemmel látható lebegő, durvább méretű szennyeződésektől tisztítja meg a vizet, de célja a vízben élő egysejtű szervezetek, gombák, egysejtűek, algák, baktériumok mennyiségének kordában tartása is.Ez a mechanikai szűrés.
Másodszor a víz megtisztítása az oldott állapotban lévő nem kívánatos bomlástermékektől, gyógyszermaradékoktól, vegyi szennyeződésektől.
Harmadszor a víz olyan mértékű átforgatása, mely révén megfelelő mennyiségű oxigén oldódik be halaink számára.
Negyedszer pedig, esetleges speciális tartási körülményeket igénylő halak részére vegyi anyagokat adagolhatunk biztonságos módon, például huminsavakat dél-amerikai halak számára.
Ötödször és talán ez a legfontosabb, megfelelően nagy felületet biztosítunk hasznos baktériumaink számára, melyek a nitrogénkörforgásában részt vesznek.

A szűrésünket megvalósító szűrőtípusok közül az egykor legelterjedtebbek a levegővel meghajtott szivacsszűrők voltak, melyek napjainkban újra reneszánszukat élik, nem véletlenül. Többféle méretben, kivitelben szerezhetőek be, hatásfokuk nagy szórást mutat, az átáramló víz mennyiségétől, szivacsunk anyagától függően. Alapjában véve nem elegendőek egy nagyméretű akváriumhoz, mely nagytestű halakkal van betelepítve. Minél sűrűbb az anyaguk, annál hamarabb tömődnek el, viszont annál nagyobb felületet biztosítanak a jó baktériumok megtelepedéséhez. Viszonylag több munkával jár karbantartásuk, nem különösebben dekoratívak, az akvárium megbolygatása elkerülhetetlen tisztításukkor, de jól ellátják funkciójukat, ha nem méretezzük alul.

A motoros szivacsszűrők nagy népszerűségnek örvendenek. Viszonylag kis méretüknek, könnyű kezelhetőségüknek köszönhetik, hogy sokaknak rájuk esik a választása. Térfogatukhoz, szűrőfelületük nagyságához képest jelentős mennyiségű vizet forgatnak meg, pont ezért biológiai szűrésük teljesítménye elenyésző. Legtöbbjük levegőztető funkciót is képes ellátni. Elsősorban mechanikai szűrésre alkalmasak. A megfelelő méret kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy akváriumunk vízoszlopának magasságához minél közelebb legyen szűrőnk magassága, hiszen a kiömlőnyílás minél közelebb van a felszínhez, annál jobban érvényesül a forgató hatás, és az általában szűrőnk alján elhelyezkedő szívórések is akkor tudják hatékonyan beszívni a darabos üledéket, ha azok a lehető legközelebb vannak az aljzathoz.

A külső szűrők  közül többféle ismert és alkalmazott a mai napig. Az elsők között jelent meg a közlekedőedény elvén működő, az akvárium oldalfalára akasztott, vagy üvegből hozzáépített tartály. Az akvárium vize egy átemelőcsőn jut át a tartály aljába, ahol durva kavics, majd egyre finomabb szemcseméretű homok van egymás felé rétegezve, természetesen mesterséges szűrőanyagokkal is helyettesíthetőek. A szűrt vizet egy túlfolyó rendszerű kamra gyűjti össze, amibe egy olyan rendszerű vízvisszaemelő-rendszer van telepítve, amit a levegős szivacsszűrőknél találunk.
 Az akvárium oldalára akasztható kivitelnél a víz kiemelése a szűrőközeg felé levegős áthajtású, a visszajutás már egyszerű gravitációs úton működik. Ennél a típusnál előtérbe helyeződtek az elektromotoros meghajtású rendszerek, melyeknél az időegység alatt átáramoltatott víz mennyisége jelentősen megnőtt, tehát a mechanikai szűrésük teljesítménye javult, ezzel párhuzamosan biológiai szűrőképességük csökkent.

A külső, zárt rendszerű szűrők megjelenésétől nagyban lecsökkent az akváriumok karbantartására fordítandó idő.
Szűrőfelületük nagyságrendekkel nagyobb az eddigi típusoknál, a szennyeződéseket a talaj közeléből szívják fel, a tiszta vizet a felszínen engedik vissza. A szűrő tartályában, mely az akvárium alatt is elhelyezhető, egymástól elkülönítve, külön kezelhetően vannak elhelyezve a szűrőanyagok. Nagy felületük lassan tömődik el, biológiai aktivitásuk jóval nagyobb az eddig tárgyalt típusoknál. Nagy mennyiségű vizet mozgatnak meg óránként, de a szűrőbetétek nagy keresztmetszete miatt lassan áramlik át rajtuk, baktériumaink nagy számban meg tudnak telepedni, el tudják végezni hasznos munkájukat. Úgy érdemes megválasztani külső szűrőnket, hogy névleges teljesítményük 2-3-szorosa legyen akváriumunk térfogatának. Alulméretezésük esetén nem fejtik ki a tőlük várt eredményt, túlméretezésükkor viszont kevésbé jól úszó halainknak problémát okozhat a lét maga, túl sok energiájukat őrli fel az áramlat ellen való küzdelem, de az ikrák megtermékenyítésével is lehetnek gondok.

A tökéletest megközelítő szűrést két módon érhetjük el. Az egyik dolog, ami tehetünk, a szűrőakvárium létrehozása, vagy az akváriumunk alatt, vagy hozzáépítve azt. Az akvárium alatt elhelyezett szűrőakváriumnak akkor van jó hatásfoka, ha annak térfogata körülbelül egyharmada tényleges haltartó medencénknek. Túlfolyós rendszerrel jut el szűrőközegeinkhez a víz, lassú áramlással jut át a hatalmas összfelületű közegeken, melyek levegővel érintkeznek. Nitrifikáló, denitrifikáló baktériumaink munkája révén az ammónium nitrogénné alakulva egyszerűen elhagyja a rendszert, távozik vizünkből. A tiszta víz elektromotor segítségével jut vissza akváriumunkba.

A matten szűrők elvi működési tulajdonságai megegyeznek a szűrőakváriuméval, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben háttér mögé helyezve vitelezzük ki a szűrőközegek elhelyezését, a háttér résein keresztül áramlik be a víz a szűrőközegbe, majd a valamelyik sarokban elhelyezett motor juttatja vissza a megtisztított vizet. A legutóbbi két szűrőtípust akár évekig  működtethetjük folyamatosan tisztítás nélkül, sőt, hosszabb leállásuk esetén probléma lehet hatékonyságával, mert ez a baktériumok pusztulását okozhatja.

Nagyon fontos dolog a szűrők tisztításával kapcsolatban, hogy sose mossuk se nagyon hideg, se túl meleg víz alatt, hiszen ezzel megöljük hasznos baktériumainkat, ezeknek újratelepedése pedig bele kerül elég időbe ahhoz, hogy vízparamétereink leromoljanak. Nyomkodjuk ki inkább a szennyeződést egy vödör olyan vízben belőlük, amit az akváriumból vettünk el.

Lehetőség szerint biológiailag beállt szűrőinket iktassuk ki a rendszerből gyógyszeres kezelések esetén, különösen antibakteriális szerek alkalmazásakor. Ilyen esetekben alkalmazzunk kémiai szűrést, aktív szenet, nagy felületi megkötőképessége miatt. Nagyon hatékonyan távolítja el a gyógyszermaradékokat. A nitrátszint kordában tartásához nagy segítségünkre lehetnek a nitrátokat megkötő gyanták, melyeknek szűrőnkben elhelyezhetőek, nitrátszint növekedésre azonnal reagálnak, de nem támogatják baktériumtörzseink megtelepedését.

Következő alkalommal szűrőanyagokról, akváriumunk indításáról lesz szó.